Az élet olyan, mint a sakkjátszma: tervünk megvalósulása attól függ, hogy a sakkban ellenfelünk, az életben a sors mit lép.2 (Arthur Schopenhauer) A sakk és hadászat, a sakk és képességfejlesztés, a sakk és a személyiségfejlesztés összefüggése korántsem új. Publikációmnak, javaslataimnak az elmúlt évtizedek informatikai haladása ad aktualitást. 2004-ben svéd és ausztrál kutatók számítógépes és matematikai módszerek alkalmazásával jelentős eredményeket értek el a sakk és a háború összefüggéseinek kutatásában. A sakkjáték ma már kitűnő informatikai háttérrel rendelkezik, aminek köszönhetően jelentősen megnőtt a sakkoktatás hatékonysága, és ebből következően viszonylag könnyen kidolgozhatóak és megvalósíthatóak a sakkjátékon keresztül történő képesség- és személyiségfejlesztés korszerű módszerei. A publikáció néhány kutatási eredmény bemutatásával felveti egyrészt a kutatásokba való bekapcsolódás, másrészt az oktatási, képesség- és személyiségfejlesztési alkalmazások kihasználásának lehetőségét.
Sors bona nihil aliud, azaz jó szerencse és semmi más – írja Zrínyi Miklós, a hadvezér. A jó játékosnak mindig szerencséje van – mondja José Raoul Capablanca, aki a sakkozás világbajnoka volt 1921–1927 között.2 Hadvezér és sakkvilágbajnok, hadvezetés és a sakkfigurák vezetése – van-e, vannak-e összefüggések a két terület között? Taktika és stratégia, kezdeményezés, áttörés, támadás, védelem, ellentámadás, milyen analógiák léteznek? Ismeretes, hogy a sakk harci játék volt, régi szankszkrit neve, a csaturanga (csatur=négy, anga=rész) a négy indiai fegyvernemre (gyalogság, lovasság, harci szekerek és elefántok) utal, abból az időszakból, amikor Nagy Sándor a Hüdaszpésznál legyőzte Porosz indiai királyt.3
De van-e a harcvezetés és a sakkozás e régi kapcsolatának a mának szóló üzenete? Érdemes-e e területeken kutatásokat végezni, a sakkjáték elméletének jelenlegi fejlettsége és kitűnő informatikai háttere kapcsolhatók-e katonai kutatásokhoz? Vannak-e olyan megszilárdult tudományos eredmények, amelyek alapján megfontolható a sakkjáték oktatása a tisztképzésben és általában a képességfejlesztésben? E területeken végeztem kutatásokat, amelyekből néhányat az alábbiakban ismertetek.
A sakkprogramok ma már nagymesteri, sőt, szupernagymesteri szinten játszanak. 2003-ban a Deep Junior számítógép döntetlenül végzett a világranglista első helyezettjével, Garry Kaszparovval. 2005 júniusában a Hydra számítógép 5,5:0,5 arányban legyőzte a világranglista hetedik helyén álló Adams angol nagymestert. Ilyen jól algoritmizálható a sakkjáték. Habár a sakkjáték természetesen nem ugyanaz, mint a háború, a fegyveres küzdelem, vagy a harcvezetés, számos hasonlóság bizonyítottan létezik. A sakkjátszma vezetése és a harc vezetése ugyan különböző dolgok, mégis, elképzelhető-e, hogy az utóbbi is jól algoritmizálható? És lehetséges-e, hogy a kereskedelemben viszonylag olcsón, 5–10000 forintért kapható sakkprogramok (pl. az erős mesteri szinten játszó Fritz 7, edzésfunkcióval kezdőknek és haladóknak) oktatásban, tisztképzésben, képesség- és személyiségfejlesztésben való alkalmazása komoly előnyökkel járna? E publikáció elkészítésére versenysakkozói gyakorlatom4, továbbá katonai és tudományos pályafutásom ösztönzött. Úgy látom, hogy a sakkot ismerő, szerető, és értő emberben olyan képességek alakulnak, alakulhatnak ki, amelyek jól hasznosíthatóak általában a tanulás során. Emellett olvasmányaim és tanulmányaim során számos alkalommal érzékeltem, hogy a sakkozás és a harcvezetés között számos hasonlóság létezik . Amikor 1983-ban és 1984-ben harcászatból, hadműveleti művészetből és hadászatból kandidátusi vizsgáimra készültem, az egyes fogalmak megértése nem okozott komoly nehézséget: taktika, stratégia, támadás, védelem, ellentámadás, manőverezés, blokád, áttörés, meglepés mint versenysakkozó számára könnyen értelmezhetőek voltak.
Katonai analógiák
Magyar vonatkozások: sakkszerzők munkái
Mindenekelőtt egy magyar előzmény: Ozsváth András mesteredző 1972-ben megjelent Harcászat 64 mezőn c. könyve [3] . A szerző kiváló taktikus, kombinatív stílusú sakkmester, ennélfogva megközelítése a katonai analógiákat illetően érthető módon elsősorban intuitív. Ozsváth kitűnő munkájában számos harcászati párhuzamot vél felfedezni. Érzékeltetésül néhány fejezetcím: A harcászat tudománya (23.p.); A haderő mozgásának korlátozása (48. p.); Kezdeményezés és támadás (72. p.); Az egyensúly megbontása (109. p.); Aktív védelem (185. p.); Szemlélet és hadvezetés (217. p.); Harci egységek együttműködése (288. p.); Hadműveletek tervezése és kivitelezése (315. p.).
Egy másik magyar szerző, Pap Márió tollából érdekes publikáció jelent meg a Magyar Sakkvilág c. folyóiratban 5 Siegbert Tarrasch német sakknagymester (1862-1934) hadviselési dogmájáról. Tarrasch 1903 őszén a berlini Die Woche c. hetilapban a sakkról, mint kívánatos iskolai tantárgyról publikált reprezentatív méretű cikket. Ebben Tarrasch többek között azt állította, hogy a világtörténelem nagy háborúinak eseményei gyakran megjelennek a sakkjátékban, hiszen minden lehetséges hadmozdulat létrejöhet egy játszma során is. Bekerítés, elszigetelés, koncentrált támadás, de még a belső állások menti diverzáns akció is éppúgy megvalósítható, mint a harcmezőn. Ez a valóság és a sakk közötti összefüggés teszi lehetővé Tarrasch szerint, hogy hadtörténeti eseményeket sakkjátszmákként jelenítsünk meg, sőt, azokat elemezve hibákat tárjunk fel, vagy javaslatokat tegyünk a jövőre nézve. Tarrasch fenti gondolatait egy valódi sakkjátszmán keresztül mutatja be (Dr. Siegbert Tarrasch-Heinrich Teichmann, Ostende, 1905. július 3.). A játszma témája: hogyan vezette váratlanul átütő győzelemre a poroszokat Helmuth von Moltke gróf Sedannál 1870. szeptember elsején. Néhány részlet a játszmaelemzésből: a mozgósítás befejeződött, a csapatok felvonultak a határok mögött (sakknyelven: a megnyitás végetért); elkezdődnek a hadműveletek, mégpedig a porosz koronaherceg Frigyes Vilmos vezette balszárny gyors előrenyomulásával (sakknyelven: világos lendületes vezérszárnyi akciót indít); Von Moltke főparancsnok kiadja híres augusztus 9-i napiparancsát: Lovasság előre! (sakknyelven: világos huszármanővereivel szétzilálja sötét állását); és így tovább.
És még egy magyar vonatkozás: Harsányi János (1920–2000) „a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúly-analízis területén végzett úttörő munkásságért” kapott Nobel-díjat. Harsányi a korlátozott információjú rendszerekre a sakkot használja jellegzetes példaként – úgy gondolom, hogy a harc, a fegyveres küzdelem is felfogható ilyen rendszerként.6
Külföldi vonatkozások: svéd és ausztrál kutatások
Mire jó a sakk? Ez a címe Emma Young a The Guardian 2004. március 4-i számában megjelent írásának.7 Háborúra – állítják svéd és ausztrál kutatók, akik szerint a sakkjáték tanulmányozása javítja a valódi harc megértését.
A stockholmi Svéd Nemzetvédelmi Főiskola (Swedish National Defence College) és az ausztrál Védelmi Tudomány és Technológiai Szervezet (Defence Science and Technology Organisation) kutatócsoportjai azért tanulmányozzák a sakkjáték törvényszerűségeit, hogy jobban megértsék a katonai sikerek elérésének lehetőségeit. Jan Kuylenstierna svéd kutató szerint a sakkjáték sok szempontból hasonlít a háborúra – a sakk tartalmazza a harc fontos elemeit: a csapást, a mozgást és a védelmet. Az ausztrál kutatásvezető Jason Scholz úgy gondolja, hogy a sakk tanulmányozása lehetővé teszi a győzelem eléréséhez szükséges legfontosabb tényezők meghatározását. A két kutatócsoport egyike sem játszmaelemzéssel foglalkozik, hanem a kulcsváltozók meghatározásával és tartalmuk feltárásával: mint pl. azzal, hogy az egyik fél nem látja az ellenfél összes figuráját, továbbá a mennyiségi fölény, a gyors előrenyomulás, és a lopakodó (rejtett) manőverezés összefüggéseinek vizsgálatával.
Greg Calbert, a Scholz csoport egyik matematikusa szerint „az ismert tényezőket illetően viták folynak arról, hogy valójában mi is számít. Műveleti ütem, rejtett manőverezés, gyors előrenyomulás, számbeli fölény – mikor, milyen helyzetben, mi a fontos? – ez az, amit kutatunk. E kutatások nemcsak a katonai elméletet alakíthatják, hanem nagy hatással lehetnek a haderő beszerzéseire is – több harckocsi vagy korszerű felderítő eszközök gyakori igényként jelentkeznek, de lehet, hogy a következő háború megnyeréséhez inkább gyorsabb kommunikációs rendszerek szükségesek.”
A sakk és a háború között a legfontosabb különbség az, hogy a sakk nem tartalmazza az „információs bizonytalanság” katonai fogalmát. Míg a sakkozó látja ellenfele figuráit, és minden egyes lépését, addig a harctéri parancsnok a megfelelő felderítés hiányában gyakran nem rendelkezik elegendő adattal az ellenség fegyverzetéről vagy lőszerkészletéről. Ezért Kuylenstierna és munkatársai arra kérték a játékosokat, hogy mindegyiküknek legyen 1–1 táblájuk, de őket egy nem átlátszó paraván válassza el. A lépéseket a játékvezető teszi meg a táblákon – de nem mindig azonnal: az egyik kísérletben ez két lépés késleltetéssel történt. Ezen sakkjátszmák alapján a kutatók az alábbi következtetésre jutottak: az erőfölény és a több harctéri információ kevésbé fontos abban az esetben, ha a szembenálló felek kevés információval rendelkeznek, ugyanakkor a gyors műveleti ütem jelentősége nem csökken. „Az információs fölényre erősen hat a bizonytalanság, míg a műveleti ütemre kevésbé” – mondja Kuylenstierna.
A bizonytalanság gyakori probléma a harcban. Gyakorlatilag nagyobb győzelmi eséllyel kecsegtet egy gyors támadás, mintha a harctéri helyzetről több információt akarnánk szerezni, vagy az erőfölényt igyekeznénk biztosítani. „Hogy ezek az eredmények milyen hatással vannak a svéd haderő döntéseire, azt nem merném értékelni – de továbbra is szponzorálják a munkánkat” – teszi hozzá Kuylenstierna. Az ausztrál kutatócsoport új programokat készített, hogy a virtuális játékosok több tízezer játszmát válthassanak, és e játszmákat hatékony statisztikai elemzésnek lehessen alávetni. „Alaposan átírtuk a sakkjáték szabályait” –mondja Calbert. A műveleti ütem, a tervezés, és az erőviszonyok mellett a rejtett manőverezést (lopakodást) is figyelembe vették (úgy, hogy a szembenálló virtuális felek nem láthatták egymás valamennyi figuráját).
Az ausztrál kutatócsoport úgy találta, hogy a gyors ütem fontos lehet, különösen az ún. „mély tervezéssel” együtt. A mély tervezés azt jelenti, hogy a játszó felek minden egyes lépésnél értékelik az eddig megtett lépéseket és a kapcsolatos terveket, és ennek alapján határozzák meg a követendő stratégiát. Összességében, mondja Calbert, a mély tervezés és a gyors ütem győzelemhez vezetett, még az ellenfél számbeli fölénye esetén is.
De mit mondanak a szakértők? Peter Nicholson nyugállományú légimarsall egyetért azzal, hogy a gyors műveleti ütem a katonai siker kulcsa. „Ez valami olyasmi, amit minden katonai parancsnok hosszú idő óta ösztönösen tesz.” „Napoleon volt az elsők egyike, aki ezt nemzeti méretekben tette. És a mongolok a másik példa, akik gyorsan mozgó, fegyveres lovasokból álló kisebb erőikkel teljesen szétzilálták a hagyományos erőket. Nicholson üdvözli az új kutatásokat, és a sakkot „egy olyan eszköznek nevezi a fegyvertárból, amely képes kifejleszteni, tesztelni és értékelni az új műveleti koncepciókat és stratégiákat; ami nem csodaszer, hanem egyike azon módszereknek, amelyek értékesek a maguk helyén.” Sun Tzu, a Háború művészete c. mű szerzőjének nézete szerint: „Egy támadás nélkülözheti az eredetiséget, de minden esetben természetfeletti sebességgel kell történnie.”
A műveleti ütem növelésének számos lehetséges módja van. Egy nemzet invesztálhat gyorsabb hajókba vagy gyorsabb számítógépes rendszerekbe, amelyek nagy sebességgel képesek a harctéri információk elemzésére, és így az emberekre csupán a döntési feladat marad. „Az eredmények arra ösztönöznek bennünket, hogy a szűk keresztmetszeteket bizonyos vezetési, irányítási és döntési funkciókban, valamint az ezekkel kapcsolatos folyamatokban találjuk meg” – mondja Scholz.
A svéd és az ausztrál megközelítésnek is megvannak a maga erősségei. Míg az ausztrálok többezer mesterségesen generált sakkjátszmát vizsgálnak, addig a svédek igazi játékosok játszmáit elemzik. A generálás során Scholz kutatócsoportja egy új eljárást, a neurodinamikus programozást alkalmazott, ami öntanuló tulajdonságának köszönhetően lehetővé tette a valódi emberi játékvezetés pontosabb modellezését.
Ugyanezen új matematikai módszereket alkalmazva, a sakk-tapasztalokat felhasználva Scholz és munkatársai új számítógépes hadijáték-programokat készítenek a katonai kiképzés és felkészítés céljaira. Mindeddig a hadijátékok többsége nem rendelkezett a megfelelő mesterséges intelligenciával. A kutatók remélik, hogy kutatási eredményeik reálisabb jelleget és helyzeteket fognak generálni, ennélfogva korszerűbb kiképzési módszereket, valamint új eljárásokat és új stratégiákat fognak eredményezni a valódi harcban.
Az ausztrál kutatók óvatosak, és nem gondolják, hogy a sakk-kutatással kapcsolatos eredményeik alapján át kellene írni a katonai elméleti munkákat. „Mi két éve dolgozunk ezen a területen, míg a katonai vezetők az egész életüket a hadművészetnek szentelik – mondja Colbert. Ez a művészet természetesen nemcsak a tényleges harctéri manőverezést, hanem a szociális és a politikai szféra manővereit is magában foglalja – és ezeket a szférákat még nem kutattuk.”
Az iraki háborúhoz való felvonulás időben egybeesett a sakk-szimulációs kutatások első eredményeivel, amelyet Jason Scholz és csapata végzett. „Nagy érdeklődéssel követtük Tommy Franks tábornok és Donald Rumsfeld védelmi miniszter vitáját – az előző több anyagot, az utóbbi gyorsabb ütemet és könnyebb egységeket akart” – mondja Scholz. A helyzet sakk-szimulációs vizsgálatának eredményei gyors, határozott támadó stratégiát javasoltak, így Scholz a védelmi miniszter mellett foglalt volna állást. Végül is kompromisszumos megoldás született, és a viszonylagos gyors ütem a valóságban döntő előnyöket hozott.
Befejezésül egy vélemény, egy rövid történet, és a már korábban említett Jason Scholz ausztrál kutatásvezető néhány gondolata a sakk és a háború kapcsolatának illusztrálására. A vélemény: Murray angol orientalista szerint „történelmileg a sakkot a hadijátékok közé kell sorolni”.8 A rövid történet: Az arabok i.sz. 638-ban elfoglalták Perzsiát. Mohamed apósa, Omár kalifa már ismerte a sakkot. Megkérdezték, miért nem ütközik törvénybe a sakkozás, hiszen a próféta minden játékot eltiltott, csak a lovaglást, a nyilazást és az asszonyt engedélyezte. Omár válasza: „nincs benne semmi kivetnivaló, mert a háborúval foglalkozik.”9 Schulz szerint a sakk kínai változata, a veiki, amely területszerzésről és bekerítésről szól, régóta kapcsolatos a hadviseléssel. A legrégibb katonai hivatkozások a Dong Han dinasztia idejéből származnak, i.e. 25–220 között, amelyek a veikit hadijátéknak tekintik, és néhány mai tudós szerint a játékot a kínaiak katonai stratégiai modellként használták. Mao Cetung állítólag ragaszkodott ahhoz, hogy tábornokai tanulmányozzák a veikit, és vannak hírek arról is, hogy a jelenlegi kínai haderő vezetőinek is komoly jártassággal kell bírniuk a (kínai) sakkban, ha a legmagasabb rendfokozatokba akarnak kerülni – fejezi be Jason Scholz.
És most, a fenti áttekintést követően a sakk és a harcvezetés kapcsolatáról saját véleményemet is szeretném röviden összefoglalni:
- Ahogy a sakkozók mondják, látni kell a táblán, mindig az egész táblán, és biztos vagyok benne, hogy ugyanígy látni kell a harctéren is;
- Amíg nem látunk tisztán, amíg nem fedjük fel az ellenfél terveit, addig igazán jót nem léphetünk a sakktáblán – de igazán jó elhatározást nem hozhatunk a harctéren sem;
- Gondosan kell tervezni, objektívnak lenni, merésznek, de sohasem szabad blöffölni;
- mérlegelni kell, fel kell ismerni a fontos vagy döntő momentumokat;
- Rendelkezni kell olyan képességekkel, mint a kezdeményezés megragadása, merészség, következetesség, rugalmasság, és amit a legfontosabbnak tartok: képesnek kell lenni az ellenfél terveinek feltárására és keresztezésére.
A legsúlyosabb hibának az ellenfél terveinek, lehetőségeinek, vagy magának az ellenfélnek a lebecsülését tartom. Úgy gondolom, hogy a fenti képességeket a sakkban el lehet sajátítani, majd hasznosítani a harcvezetésben.
Oktatási analógiák, képességfejlesztés: tudományos kutatások és eredmények
Magyar vonatkozások
Mielőtt a képességfejlesztésre rátérnék, érdemes megemlíteni néhány kiemelkedő magyar államférfi, művész, tudós sakkal való kapcsolatát. Csak felsorolásként: Széchenyi István, Erkel Ferenc, Bláthy Ottó Titusz, a kiváló feladványszerző, Szentgyörgyi Albert, a szegedi sakk-kör elnöke, és az MTA jelenlegi elnöke, Vizi E. Szilveszter is versenyszerűen sakkozott.10
A téma kutatásának talán legjelentősebb hazai művelője, Hardicsay Péter nemzetközi mester, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának doktorandusza. Kutatásait összegző PhD értekezésének munkahelyi vitájára 2005. szeptember 21-én került sor. Az értekezés-tervezet egyik hipotézise, hogy „a sakk lehetővé teszi a különböző korcsoportok számára (óvodától a felnőttkorig) a problémák logikájának megértését és a határozott döntéshozatalt, nagyon fontos oktató és nevelőeszköz, illetve elsajátítása után egyedi képességfejlesztő módszer”. Az értekezés-tervezetben olvashatjuk a szerző egy következtetését: „A sakkozás megfelelő koncentrációra, önfegyelemre nevel, javítja az akarati tényezőket.” Ugyancsak Hardicsay kutatott fel egy kétségkívül sötét időkből származó, de tartalmilag helytálló gondolatot a Magyar kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 191.33/1944 sz. leiratából, melyet dr. Hankiss János kultuszállamtitkár jegyzett: „A sakkozásnak nagy elmeélesítő, fegyelmező, és ezáltal jellemképző ereje van.”
Hardicsay néhány további eredményét, ezen belül a sakk hatását a képességek fejlesztésére, egyik összefoglaló munkája (Miért gondolkodik másként a sakkozó) [4] alapján mutatom be. Hardicsay ezen könyvében számos kérdéskört vizsgál, ezek közül kiemelek néhány, a jelen publikáció szempontjából fontosat: stratégiai játékelmélet, a sakkbeli képességfejlesztés nemzetközi kutatási eredményei, a sakkbeli gondolkodás alkalmazása a döntési rendszerekben, a sakk személyiségfejlesztő hatásai.
Hardicsay az alábbi, a sakk útján megszerezhető, és az élet más területein jól felhasználható képességeket sorolja fel:11
- akarat (a kudarc elviselése, feldolgozása, a következtetések levonása, felkészülés az új feladatokra),
- tartós és koncentrált figyelem, a figyelem megosztása,
- az emlékezet fejlesztése,
- gondolkodás, ítéletek, következtetési képesség,
- reproduktív és produktív alkotó képzelet, tervezés, kreativitás, gondolkodási képesség,
- döntési képesség, ítélőképesség, határozottság, bátorság,
- rendszerszemléletű gondolkodás,
- megfontoltság,
- helyzetmegítélés.
A Hardicsay által említett személyiségfejlesztő hatások kapcsán ideillőnek tartom Dr. Nagy Ervin pszichiáter szakorvos, nemzetközi sakkmester két észrevételét idézni: „A sakkozók játékában felkészültségük mellett teljes személyiségük megjelenik.”12 Szintén Nagy Ervin mondja: „Úgy látom, hogy a sakkozók ereje a térbeli gondolkodásban van…”13
Valószínűnek látszik, hogy ha sakkot tanítunk, a hallgatók személyisége fejlődik – így azt egyrészt lehet formálni, másrészt lehet értékelni. Így a képességfejlesztés mellett különösen érdekes – és megítélésem szerint alapvetően új kutatási terület lehet a sakkon keresztül a személyiségfejlesztés. Úgy gondolom, hogy a sakkoktatás bevezetése lehetővé tenné a tisztképzésben résztvevő hallgatók személyiségjegyeinek feltárását és fejlesztését – ennek módszereit érdemes lenne kutatni, majd kidolgozni, és alkalmazni.
Külföldi vonatkozások
Benjamin Franklin Morals of Chess A sakk erkölcsössége című írásában (1779) azt állítja, hogy e játék nem hiú időtöltés csupán, hanem az életre ismerhetünk benne, a mindennapokban zajló harcra és versengésre, az életben bekövetkező jó és rossz eseményekre. „A sakk – írja Franklin – elővigyázatosságra tanít bennünket, arra, hogy a jövőre is figyeljünk egy kicsit; vagyis arra, hogy az egész sakktáblát szem előtt tartsuk; óvatosságra, vagyis arra, hogy ne kapkodjuk el lépéseinket; végül három igen fontos életszabályra: ne csüggedjünk, ha pillanatnyilag rosszul állnak dolgaink; reménykedjünk a dolgok jobbra fordulásában; s végül, legyünk továbbra is kitartóak a kiút keresésében.”14
A képesség- és a személyiségfejlesztés kérdéskörében számos külföldi kutatási eredményt sikerült fellelnem. Ezek közül a terület egyik, talán leginkább elismert szakértőjének, Dr. Robert Fergusonnak The Use and Impact of Chess (A sakkjáték hasznossága és hatása) c. munkáját tekintetem át röviden.15 Ebből az összefoglalóból idézek néhány részletet a sakkoktatás hasznosságának bemutatása céljából:
Zaire-ban, Dr. Albert Frank 1974-ben 92 sakkozóból álló kísérleti csoportjában, 16–18 év közötti tanulóval végzett kutatásai arra az eredményre jutottak, hogy a tanulók jelentős haladást értek el a térbeli, a numerikus, az adminisztratív-irányító képességek tekintetében a nem sakkozó kontrollcsoporthoz képest. És ami különösen érdekes: ez a haladás független volt a kísérleti csoport tagjainak sakktudás-szintjétől.
1977–79 között a hongkongi kínai egyetemen (Chinese University) Dr. Yee Wang Fung vezetésével végzett kutatás szerint a sakkozók eredményei 15%-kal javultak a matematikai és a tudományos tesztekben.
A fenti két példa mellett Ferguson hasonló belga, venezuelai, pennsylvaniai, kisinyovi, Texas és New Yersey állambeli kutatásokról is beszámol, természetesen a források pontos megjelölésével. Új és érdekes az a New Yersey állambeli tapasztalat, miszerint a sakk-képzésben résztvevők önértékelése jelentősen, sok esetben ugrásszerűen megnőtt.
1969-ben Dr. Hans Klaus, a berlini Humboldt Egyetem Filozófiai Iskolájának dékánja így összegezte a német sakkoktatási tapasztalatokat: „A sakkjáték minden ember számára segít a gondolkodás pontos módszereinek kimunkálásában…Mindenki jobban szeret játszva tanulni, mint hagyományosan… A rendszeres sakkoktatásban részt vett tanulók minden tantárgyban javítottak tanulmányi eredményeiken, ellentétben a sakk-képzésben nem részesülőkkel.”
Meg kívánok még említeni egy kanadai cikkgyűjteményt: The Benefits of Chess in Education16 (A sakk előnyei az oktatásban). Néhány tanulmánycím: Sakk az oktatásban (kutatási összefoglaló); A sakkjáték javítja a tanulmányi eredményeket; A kritikus és a kreatív gondolkodás fejlesztése a sakkjáték segítségével; Gondolatok a sakkjáték szerepéről a nevelésben.
És még két idézet Emmanuel Lasker17 nagymestertől, aki a sakkozás világbajnoka volt 1894–1921 között. „Ha helyesen oktatunk, akkor a hallgató néhány óra alatt több ismeretet szerez, mint amennyit akár 10 év ösztönös próbálkozásai és hibái során.”18 És a második idézet: „A sakktáblán a hazugság és a képmutatás csak rövid ideig áll meg.”19
Kutatási módszereim, további kutatási irányok
E publikáció elkészítése során – mint ez az irodalomjegyzékből is kitűnik – csak kisebb részben támaszkodtam a hagyományos nyomtatott forrásokra, folyóiratokra és könyvekre. Kutatásaim nagyobbrészt az interneten, konkrétan a Google keresőmotorral történtek; igyekeztem megtalálni a megfelelő keresőszavakat és kifejezéseket. Ezek közül a leginkább hatásosaknak (vagy szerencséseknek) az alábbiak bizonyultak:
„Chess in education”, „Chess in military education”, „Chess in military training” „Chess military education” „Chess war”, „Chess wargame”, „Military chess”.
Természetesen lehetséges, sőt valószínű, hogy akadnak a fenti kereső-kifejezéseknél jobbak és hatékonyabbak – további kutatások minden bizonnyal új forrásokat lelnének fel. Orosz nyelven internetes kereséseket nem végeztem, de egészen biztos, hogy a témakörben léteznek jelentős szovjet, orosz, ukrán stb. eredmények. Szintén érdekes lenne feltárni azt, hogy vannak-e a sakkjáték oktatásának példái külföldi katonai tanintézetekben (kitűnő táblázat foglalja össze számos külföldi katonai oktatási intézmény honlapjának címét)20. Egy másik irány lehetne sakkoktatási programjairól és kurzusairól ismert külföldi egyetemek honlapjainak átnézése a sakkoktatás szempontjából (pl. The University of Texas at Dallas 21). Célszerű lenne továbbá a FIDE (Fédération Internationale des Échess, Nemzetközi Sakkszövetség) honlapjának22 oktatással kapcsolatos részeinek tanulmányozása (pl. The Benefits of Chess in Education 23 , A sakk előnyei az oktatásban).
Összegzés, javaslatok
Publikációmban meg kívántam mutatni a sakk és a harcvezetés néhány összefüggését, valamint az ezzel kapcsolatos legújabb kutatásokat. Szintén bemutattam a sakkjáték szerepét a képességfejlesztésben és a személyiségfejlesztésben.
A további kutatási irányokra vonatkozó javaslataim az alábbiak:
- részletesen és alaposan megismerni a sakkjáték és a harcvezetés összefüggéseit kutató legújabb svéd és ausztrál eredményeket, és megvizsgálni bekapcsolódási lehetőségeinket;
- megvizsgálni azt, hogy a ma már szupernagymesteri szintű sakkprogramok hasznosíthatók-e a számítógéppel segített harcvezetés és kiképzés algoritmusaiban;
- a sakkjátéknak a képességfejlesztésben és a személyiségfejlesztésben való alkalmazhatósága hogyan hasznosítható a tisztképzésben, a BSc és az MSc képzésben, továbbá mit, hogyan és milyen tartalommal lenne érdemes oktatni, nemcsak a ZMNE-n, hanem más magyar egyetemeken is;
- magyar és európai uniós pályázati lehetőségek kihasználása jegyzet- és tankönyvírás, kutató- és oktatólabor kialakítása céljából;
- szabadon választható tantárgy (lehetséges megnevezés: Sakkjáték, harcvezetés és képességfejlesztés) bevezetése; egyetemi jegyzet, tankönyv, multimédiás távoktatási tananyag készítése, a tantárgy bevezetésének hatásai, felmérés, elemzés, a hasznosság megítélése;
- a fent felsorolt témakörökben történő jelentős előrehaladás esetében nemzetközi (NATO) együttműködési lehetőségek keresése, konferenciák, tanfolyamok szervezése;
- PhD kutatási témák meghirdetése.
FELHASZNÁLT IRODALOM
1. Finzkeller, R. et al.: Sakk. A játék 2000 éve. Kulturtrade Kiadó, 1993. 208 p.
2. Borik, O. et al.: Sakklexikon. Corvina Kiadó, 1994. 290. p.
3. Ozsváth András: Harcászat 64 mezőn. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1972. 391 p.
4. Hardicsay Péter: Miért gondolkodik másként a sakkozó? Spirál Könyvkiadó, Budapest, 2004. 55 p.
5. Emma Young: Chess! What is it good for? The Guardian, 2004. március 4.
6. Pap Márió: Újrajátszott és kijavított történelem. Magyar Sakkvilág, 2005. 7. szám, 21.p.
7. Szilágyi Péter: A sakkozó lelke. Magyar Sakkvilág, 2005. 7. szám, 40.p.
8. Dr. Robert Ferguson: The Use and Impact of Chess.
http://www.kidchess.com/download/chess_research_summary.pdf
9. The Benefits of Chess in Education. Cikkgyűjtemény. Összeállította: Patrick S. McDonald.
http://www.fide.com/download/chess_in_schools/benefits.pdf
Jegyzetek
1. Finzkeller, R. et al.: Sakk. A játék 2000 éve. Kulturtrade Kiadó, 1993. külső borító
2. Borik, O. et al.: Sakklexikon. Corvina Kiadó, 1994. 36.p.
3. Finzkeller, R. et al.: Sakk. A játék 2000 éve. Kulturtrade Kiadó, 1993. 14.p.
4. A szerző volt ifjúsági válogatott, sokszoros magyar bajnok a Bp.Honvéd csapatában, jelenleg a magyar férfi ranglista 330. helyezettje (http://www.fide.com/ratings/topl.phtml?code=702366)
5. Pap Márió: Újrajátszott és kijavított történelem. Magyar Sakkvilág, 2005. 7. szám, 21.p.
6. Fenyvesi Csilla: Emlékezés Harsányi Jánosra (1920–2000), a játékelmélet közgazdasági Nobel-díjasára. http://www.c3.hu/~mfsz/MFSZ_0013/Fenyv.htm
7. http://www.guardian.co.uk/life/feature/story/0,13026,1161128,00.html
8. Hardicsay Péter: Miért gondolkodik másként a sakkozó? Spirál Könyvkiadó, Budapest, 2004. 3.p.
9. Uo. 4.p.
10. Hardicsay Péter: Miért gondolkodik másként a sakkozó? Spirál Könyvkiadó, Budapest, 2004. 6.p.
11. Uo. 18.p.
12. Trencsényi Dávid: Hatvannégy harcmező. 168 óra, 2004. 39. szám. http://www.168ora.hu/article.php?id=2719
13. Szilágyi Péter: A sakkozó lelke. Magyar Sakkvilág, 2005. 7. szám, 40.p.
14. Finzkeller, R. et al.: Sakk. A játék 2000 éve. Kulturtrade Kiadó, 1993. 10.p., valamint
http://www.angelfire.com/games/SBChess/franklin.html
15. http://www.kidchess.com/download/chess_research_summary.pdf
16. http://www.fide.com/download/chess_in_schools/benefits.pdf
17. Borik, O. et al.: Sakklexikon. Corvina Kiadó, 1994. 129.p.
18. http://www.thechessdrum.net/chessacademy/index.html
19. http://www.fide.com/download/chess_in_schools/benefits.pdf
20. Siposné Kecskeméthy Klára: Információcsere a minőség érdekében. Hadtudomány, 2005. 2.szám,
121.p.
21. http://chessweb.utdallas.edu
22. http://www.fide.com
23. http://www.fide.com/download/chess_in_schools/benefits.pdf
|
