| <<< Előző cikkhez | Következő cikkhez >>> |
| Szekeres Sándor | Cikk besorolása: Elméleti cikkek |
Bevezető Nyulacskázás Parasztháború Franciasakk Elszedős NIM BevezetőA sakk tanulását ajánlatos kevés számú figurával és egyszerűbb játékokkal kezdeni. Az itt található játékokkal, a nyulacskázással, a parasztháborúval és a franciasakkal megismerik bábokat, a sakktáblát, az azon való játékot és az egyszerűbb szabályokat, de előtte egy kis kitérő a sakktáblán kívüli elmejátékok világába...
ELSZEDŐS JÁTÉK - ALIAS NIM JÁTÉKEz a játék nem kötődik a sakktáblához, de sakkfigurákkal és más tárgyakkal is jól játszható. Számok ismerete, illetve számolási tudás kell hozzá és alaposan meg lehet vele tréfálni az ellenfelet, ha nem ismeri. A NIM egy kétszemélyes stratégiai játék, melyben egy vagy több kupacban, halmazban, sorban kavicsok vagy más tárgyak vannak letéve és a játékosok felváltva vesznek el a megadott szabályok szerint. Alapvetően az veszit, aki az utolsó kavicsot vagy kavicsokat elveszi, de lehet olyan változat is, amelyben éppen az a cél, hogy az utolsó kavicsot mi vegyük el, de ott más stratégiát kell alkalmazni. A játék nagyon régről ismert, feltehetőleg az ókori Kínából származik. A játék első európai említése a 16. századi. A nevének eredete is bizonytalan, állítólag a német nimm (vegyél el) szóból származik. A játék szélesebb elterjedésének akadálya, hogyha a felek ismerik startégiát, elveszti érdekességét, mivel az nyer aki kezd, bármit tesz az ellenfél. Emiatt egy idő után érdektelen lesz. De amíg meg nem találják a helyes stratégiát játékosok, addig fejleszti gondolkodásukat, számítási képességüket.
EGY KUPACOS JÁTÉK ISMERTETŐJEKezdjünk az utolsót elvevő veszít változattal: tehát a játékot ketten játsszák. Le kell tenni egy ismert számú sakkfigurát, kártyalapot, kavicsot vagy pénzérmét egy asztalra. A felek felváltva vesznek el belőle tetszőlegesen 1, 2, vagy 3 figurát (kötelező), amit be is kell mondani, és itt az veszít, aki az utolsó figurát veszi el. Nyerő stratégia:
1. Egy figurát hagyjál ott, amit a vesztő félnek el kell vennie.
Folytassuk az utolsót elvevő nyer változattal: a szabályok ugyanazok, mint az előzőnél, de a nyerő stratégia kicsit más és talán egyszerűbb. Itt is felváltva vesznek el belőle tetszőlegesen 1, 2, vagy 3 figurát, de itt az nyer, aki az utolsó figurát veszi el. Nyerő stratégia:
1. Annyi figurát hagyj ott, hogy az ellenfél ne tudja elvenni mindet.
Mielőtt rátérnénk a több halmazból álló változat ismertetésébe, ismerkedjünk meg röviden néhány elszedős jellegű, könnyen játszható változattal.
A 21-es A 21-es játékot tetszőleges számú játékossal lehet játszani, akik felváltva mondanak egy számot. Az első játékos 1, 2, 3-at mond, és minden játékos felváltva növeli a számot 1-gyel, 2-vel vagy 3-mal, de nem haladhatja meg a 21-et. A 21-et kimondani kényszerülő játékos veszít. Ez pont fordítva működik mint a 21 bábos elszedős játék, figurák nélkül. A játék kétjátékos változatának nyerő stratégiája az, hogy mindig a 4 többszörösét mondjuk, és másik játékosnak végül 21-et kell mondania. A standard verzióban, ahol az első játékos "1"-el kell nyitnia, vesztes lépéssel kezdődik.
A 100-s Hasonló változata a 100-as játék: Két játékos 0-ról indul, és felváltva ad hozzá egy számot 1-től 10-ig. Az a játékos nyer, aki eléri a 100-at. A nyerő stratégia egy olyan szám elérése, amelyben a számjegyek egymást követik (pl. 01, 12, 23, 34,...), és irányítani kell a játékot a sorozat összes számának átugrásával. Ha egy játékos eléri a 89-et, az ellenfél csak 90-től 99-ig választhat számokat, és a következő válasz mindenképpen 100 lehet.
Grundy osztogatós játéka A Grundy játéka egy kétfős matematikai stratégiai játék. A kiindulási konfiguráció egyetlen halom objektum, és a két játékos felváltva oszt fel a szábályok szerint. Az nyer, aki utoljára meg tud tenni egy szabályos osztást.
Cukorka elszedős játék A cukorka elszedős játékban az nyer, aki az utolsót elveszi. A játékosoknak egyszerre két célt kell elérni: elveszik az utolsó cukorkát és a játék végén a maximális számú cukorkát.
Kör alakú elszedős játék
A kör alakú elszedős játékban tetszőleges számú tárgyból alkotnak egy kört, és két játékos felváltva eltávolít 1, 2 vagy 3 szomszédos tárgyat. Az nyer aki az utoljára vesz. Egy példa egy tíz tárgyból álló körrel indulva: . . . . . . . . . . Az első játékos három darabot vesz el: _ . . . . . . . _ _ A második játékos szintén hármat: _ . _ _ _ . . . _ _ Az első csak egyet: _ . _ _ _ . . _ _ _ Mivel már nem lehet egyszerre mind hármat elvenni egy mozdulattal, az első játékos nyert.
Bevezető Nyulacskázás Parasztháború Franciasakk Elszedős NIM
A TÖBB HALMAZOS VÁLTOZAT ISMERTETŐJESzabályok:1. A játékosok előtt tetszőleges számú halmaz (sor) van, amelyek száma ismert, és abban tetszőleges, ismert számú báb, kavics, tárgy van. 2. Az egyik halmazból (sorból), és csak az egyikből, tetszőleges számú báb vehető el, akár az összes. 3. Nyerés szempontjából két változat van. Vagy az utolsó elvevő nyer, vagy az utolsó elvevő veszít.
A nyerő helyzet:Mindegy, hogy az utolsó nyer, vagy az utolsó veszít, mindenképp az alábbi állások egyikét - 2-2 vagy 3-3 vagy 4-4 stb. - kell elérnie annak, aki győzni szeretne:
A lényeg, hogy mindkét halmazban vagy sorban, azonos számú báb álljon. Akinek itt lépnie kell, veszit mindkét változatban. De nem mindegy, hogy hogyan folytatja a nyerőesélyes fél. Most a 2-2 állásban két választása van a lépő félnek: vagy egyet vesz le valamelyik sorból, vagy leveszi az egyik sort. Ha az utolsó nyer, akkor vissza kell állítani az egyenlő állapotot mindkét sorban. Ha az utolsó veszít, akkor a két bábos sort kell levennie és nyer. A több halmazból, vagy sorból álló játék esetében, már nem olyan egyszerű idáig eljutni, és nem a matematikailag gyenge szívűeknek való. Szerencsére van egy egyszerűbb változat, de meg kell ismerkednünk az alapokkal. A nyerési stratégia kulcsaA nyerő stratégia módja, hogy a sorokban lévő zsetonok számát felírjuk kettes számrendszerben (binárisan), majd a halmazelmélet kizáró vagy (XOR) műveletével összeadjuk. A normál vagy-nál az A vagy B feltétel esetén igaz lesz az eredmény akkor is ha mindkettő igaz. A kizáró vagy esetében csak az egyik lehet igaz, és akkor igaz a válasz, azaz 1. Ha mindkettő igaz, akkor hamis az eredmény, azaz 0. Az összeadás ereményét a játékhoz kapcsolva NIM-összegnek nevezték el. A kettes számrendszer számait ugyanúgy helyiérték szerint írjuk fel mint 10-nél, csak az értékeik mások. A tizesnél egyest, tizest, százast, ezrest, stb. írunk. A kettesnél 1, 2, 4, 8, 16, 32, stb. decimális értékben. A bináris számok összeadásához egymás alá kell írni őket, ahogyan a összeadásnál is. Ezután sorra nézze meg az egyes oszlopokat. Ha egy oszlopban az 1-ek száma páratlan, írjon alá egy 1-est; ha páros, írj alá egy 0-t. Ha ezt minden oszlopra megtesszük, új bináris számot kapunk, és ez a Nim összeadás eredménye. Példaként három soros játék számait vesszük. Adjuk össze a 2, 3 és 4 decimális számokat, bináris alakjukban, amelyek sorban 0010, 0011 és 0100 alakúak:
0 0 1 0 =2 Vagyis ennek a hármas csoportnak öt a NIM-összege. A normál összeadás 2+3+4=9 lenne. A nyerési stratégia kidolgozója, Charles Bouton két állításra épített: 1. Ha a halmazokban lévő érmék összegénék Nim-összege egyenlő 0-val, akkor bármit lép a következő, a Nim-összeg nem lesz egyenlő 0-val, ezért vesztes helyzetbe kerül. Általánosan kijelenthető, hogy a győzelem elérésének útja a NIM-összeg nullára állítása 2. Ha a halmazokban lévő érmék összegénék Nim-összege nem egyenlő 0-val, akkor a lépésen következőnek lehetősége van 0-ra állítani, ami nyerő helyzetbe hozza.
A 2-3-4-es játék 5-ös NIM-összegét úgy tudjuk nullára állítani, hogy a 4-t tartalmazó sorból elveszünk 3-t, és marad egy. A 2-3-1-es játék NIM-összege már 0. Alább a számok:
0 0 1 0 =2 Az egyszerűbb nyerési stratégiaA fentiekben levezetett stratégia meglehetöen sok számítást kíván, amely lerontja a játékélményt. A játék másik hátránya, ha a játékot kezdő fél ismeri a nyerő stratégiát, az ellenfélnek esélye sincs, hogy nyerjen. A sok számolgatást szerencsére elkerülhetjük, mivel a leírtak alapján létezik egy olyan út, amelyhez nem kell annyit számolni. Akár fejben is elvégezhető. Talán kezdhettünk volna ezzel... Csoportosítsuk az egyes halmazokban, sorokban lévő elemeket 2 hatványainak megfelelő szakaszokra. Pl. ha 11 elem van, akkor a csoportok: 8, 2, 1, ha 5, akkor 4, 1. Majd számoljuk össze az azonos elemszámú csoportokat. Ha páros számú csoportokat kapunk, akkor a Nim-összegünk 0. Egy példa 2-3-7-es játékra:
Számokban
2=> 0-2-0 Mivel mindhárom helyiértékből 2-2-2 van, azaz párosak, a NIM-összeg egyenlő nullával. Aki ebben az állásban kezd, veszíteni fog, hacsak az ellenfél nem ront. A következő példa 3-5-7-es játékra:
Számokban
3=> 0-2-1 Ebben az esetben a helyiértékek száma 2-2-3, azaz páratlan, így a NIM-összeg nem egyenlő nullával. Aki itt következik, annak módjába áll 0-ra állítani a NIM-összeget, amivel nyerő álláshoz jut. Itt úgy érdemes elvenni elemeket, hogy mindegyik elem NIM-összeg újra páros legyen. Mivel az előző példából alkottuk, így oda kell visszajutni, vagyis a háromból el kell venni egyet.
A NIM játékban a nyerés gyakorlati stratégiája, hogy a másikat egy másik vesztő pozícióba juttassa. Csak az utolsó lépésben vált a utolsó veszít vagy a utolsó nyer játszmavégződésre. Alább néhány elérendő és megjegyezhető pozíció, amelyben a lépő fél veszít. Az Elszedős NIM játékban a program egy ilyen vesztő pozícióval indít: 2-3-4-5. Mivel a program nem fog rontani, ajánlatos átállítani a zsetonok számát. Nyerő pozíciók
Még egy jótanács: Nem elég, hogy megjegyzed a fentebbi pozíciókat, azt is tudni kell, hogyan jutsz el a következő nullás pozícióba.
Összehalmozta: Szekeres Sándor
Bevezető Nyulacskázás Parasztháború Franciasakk Elszedős NIM
A francia sakkAngolul losing chess. A szabályai nem sokkal térnek el a hagyományos sakktól. A lépések szabályai kis kivétellel ugyanazok. Két lényeges különbség van a hagyományos sakkhoz képest: ütés kötelező, ha az ellenfél egy figurája valamelyik saját báb ütéskörébe kerül. Még a királyt is le kell ütni, amiből következik, hogy itt nincs sakkadás. Ha több figurát is üthetünk, akkor szabadon választhatunk köztük. Az győz, akinek előbb elfogynak a bábjai. Egyéb szabályai nem annyira rögzítettek mint normál sakké, és többnyire megállapodás kérdése. Itt a a gyalogátváltozásra gondolunk és a rögzített gyalog szerepére. Egy változat a gyalogátváltozásra: ahol beér a gyalog az alapsorra, azt a tisztet veszi fel. A másik megoldás, hogy bármilyen tisztet felvehet. Ha az egyik félnek csak rögzített gyalogja van, akkor más lépés híján az őt feltartóztató figurával helyet cserél. Ha valamilyen programmal játszotok, ezeket a szabályokat nem biztos, hogy megtaláljátok. Ott a program alkotója határozta meg, hogy milyen szabályokat alkalmaz mind a rögzített gyalogokra, mind a gyalogátváltozásra vonatkozóan. A francia sakknak saját elméletei, nemzetközi versenyei, világbajnoksága és saját sakkprogramjai vannak. Egy példajátszma a profik versenyéről: Mori - Fontana
1.g2-g3 d7-d5 2.g3-g4 Fc8xg4 3.Ff1-g2 Fg4xe2 4.Fg2xd5 Fe2xd1 5.Ke1xd1 Vd8xd5 6.Hg1-e2 Vd5xa2 7.Ba1xa2 f7-f5 8.Ba2xa7 Ba8xa7 9.Hb1-a3 Ba7xa3 10.b2xa3 f5-f4 11.He2xf4 e7-e6 12.Hf4xe6 Ff8xa3 13.He6xg7+ Fa3xc1 14.Hg7-e8 Fc1xd2 15.He8xc7 Hg8-e7 16.Ke2xd2 He7-d5 17.Hc7xd5 b7-b6 18.Hd5xb6 Hb8-d7 19.Hb6xd7 Bh8-f8 20.Hd7xf8 h7-h5 21.Bh1-g1 h5-h4 22.Bg1-g2 h4-h3 23.Hf8-e6 h3xg2 24.He6-d4 g2-g1H 25.Hd4-f3 Hg1xf3 26.Kd2-d1 Hf3xh2 27.f2-f3 Hh2xf3 28.Kd1-d2 Hf3xd2 29.c2-c4 Hd2xc4 1-0
Bevezető Nyulacskázás Parasztháború Franciasakk Elszedős NIM | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szekeres Sándor | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tweet
![]() |
| Szerk:webmester | Idő : 2025.04.18. | Olvasás :17 |
| <<< Előző cikkhez | Következő cikkhez >>> |
Eddigi hozzászólások: |
Tovább a cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára => |
Keresés honlapon
|
![]() Unsoft.hu | Levél a webmesternek |
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.